A világszínvonalú üzemben ezer ember kap munkát, és a számítások szerint egy-két éven belül 1,5–2,5 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt hoz majd a városnak. A munkahelyteremtés mellett Miskolc polgármestere elsődleges szempontként jelölte meg az élhető, pezsgő város kialakítását is.  Kriza Ákos elmondta, Miskolc a rendszerváltás nagy vesztese volt. A gyárak egymás után zártak be, az emberek tömegével költöztek el. A kitörési út keresése 10−15 éves leépülés után indult meg, addig azonban nagyon komoly problémák torlódtak fel. 2010-re Miskolcnak hatalmas, 36 milliárd forintos nettó adósságállománya halmozódott fel, nem beszélve a városi gazdasági társaságok adósságairól. A munkanélküliek száma a 2002-es szint másfélszeresére, 12 300-ra nőtt, egy leszakadó várost általánosan jellemző valamennyi probléma megmutatkozott.

− Elsősorban a gazdaság, illetve az ipar stagnálása tette kritikussá a helyzetet. Nagybefektető, mint az ezredforduló után a várost választó Bosch, nem érkezett több, csökkentek az iparűzésiadó-bevételek. A helyi cégek nem tudtak kinek beszállítani, azok a szakképzett emberek, akik Miskolcon az innovatív ipart megerősíthették volna, csapatostól hagyták el a várost. Közben alacsony iskolázottságú, szociálisan hátrányos helyzetű rétegek települtek be, ami a munkaerő-piaci szerkezetben is alapvető problémákat okozott – fogalmazott a napilapnak nyilatkozva Miskolc polgármestere.Kriza Ákos kiemelte, a város működését és jövőjét fojtogató problémák leküzdésére párhuzamosan több folyamatot kellett elindítani. Ezek egyike az adósságállomány rendezése volt, amit a kormány fokozatosan átvállalt. Munkahelyteremtő programokat kellett létrehozni azoknak, akik a segélyezésből éltek, hogy csökkenjenek a költségvetésre nehezedő terhek. Miskolcon jelenleg is sikerrel zajlanak közmunkaprogramok, amelyek időleges megoldást jelentenek ugyan, de segítik a munkába való visszatérést és komoly szocializációs hatásuk van.

A munkába való út megtalálását jelenthetik azoknak, akik olyan családból származnak, ahol a munka nem volt a hétköznapok része. Miskolc az egyetlen megyei jogú város, ahol Start-közmunkaprogram indult, több mint ezer résztvevővel − Miskolc nehézipari múltja egyértelműen kijelöli a jövőjét is. Az iparfejlesztés a gépgyártásra és az informatikára épülhet: az innováció, a tudáson alapuló gyártás és a szolgáltató vállalatok jelenthetik a város jövőjét. A fejlesztésekben nagy szerepet játszik a városvezetés stratégiai hozzáállása, együttgondolkodása a Miskolci Egyetemmel és a helyi szakértőgárdával, ami már a gazdasági mutatókban is jelentkezik. Az iparűzésiadó-bevétel 2011-hez képest 2013-ra közel egymilliárd forinttal emelkedett, ami 15 százalékos növekedést jelent, a tendencia pedig láthatóan folyatódik.

Folytatás a minap.hu oldalon >>>