A kormány normatív alapúról teljesítményalapúra alakította a közösségi közlekedés rendszerét – mondta Kósa Lajos. – A normatív támogatás azt jelentette, hogy kizárólag az utas számot vették figyelembe, azonban nem nézték az egyéb mutatókat, mint amilyen például a közúthálózat. A normatív támogatás nem volt megfelelő azért sem, mert a település és lakosságszáma alapján voltak megyék, amelyek alul és voltak, amelyek túl voltak finanszírozva, nagyon helyesen tette tehát a kormány, hogy változtatott ezen, hangsúlyozta az elnök. Van azonban hat város – Szeged, Debrecen, Kaposvár, Pécs, Miskolc és Budapest –, ahol önkormányzati tulajdonú közlekedési vállalatok vannak, amelyeknek nem ilyen teljesítményalapú a finanszírozása. Teljesen eltérő tőkeszerkezetű, hálózati sűrűségű, vállalati stratégiájú önkormányzati vállalatok pontosan ugyanolyan finanszírozási problémával bírnak.

Éppen ezért megkeresték a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszter ezen városok polgármesteri, hogy ennek a megváltoztatását kérjék. 2014 végére ugyanis nehéz helyzetbe kerülhetnek ezek a cégek, noha nem a városok tehetnek róla, hogy ez a probléma előállt és nem is tudják megoldani. Kétféle megoldási lehetőség kínálkozik, vagy állami kézbe kerülnek ezek a közösségi közlekedési cégek is, vagy átalakítja a minisztérium a támogatási rendszerüket – így erre tettek javaslatot.

Az önkormányzatok állami adósságátvállalása kapcsán is vannak fontos kérdések Kósa Lajos szerint. Az év végi állapotoknál az adósság szanálásakor figyelembe kell venni, hogy az önkormányzatoknak mennyi volt a folyószámla hitele. Az önkormányzatok kiadásai és bevételei eltérő ütemezéssel működnek, ezért az önkormányzatok élni szoktak év közben a folyószámlahitel lehetőségével. Ugyanakkor a pénzügyi stabilitásról szóló törvény kimondta, hogy az önkormányzatoknak év végén a folyószámlahiteleiket zárni kell, hogy ez ne húzódjon át a következő évre tartozásként.

Folytatás a minap.hu oldalán >>>