Kriza Ákos polgármester FIDESZ :: Híreink
Nyitóoldal Kriza Ákos Képviselők Kapcsolat Sajtómegjelenések Galéria Videógaléria
jeloltek
„Legyen örök dicsőség a hősöknek!”news/385_0_t.jpgÜnnepi megemlékezést tartottak a Művészetek Házában is kedden. Az 1956-os forradalom hőseiről Demeter Ervin kormánymegbízott, a miskolci forradalom eseményeiről pedig Csöbör Katalin, a Fidesz országgyűlési képviselője emlékezett meg. Az ünnepi köszöntőt aztán Kriza Ákos polgármester mondta, majd Együtt címmel ünnepi műsort adtak a Nemzeti színészei, a Montázs Egyesület színjátszóival és miskolci diákokkal kiegészülve.

Demeter Ervin kormánymegbízott, a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal vezetője ünnepi beszéde kezdetén Albert Camust, Nobel-díjas francia írót idézte, aki csaknem egyedüliként, 1956-ban kiállt a magyar forradalom ügye mellett. A magyarok vére című kiadványában így írt a forradalomról: „Létezik egy igazi Európa, mely abban egységes, hogy az igazság és a szabadság nevében ellenszegül a zsarnokságnak. A magyar szabadságharcosok ezrei ma ezért az Európáért halnak meg” – idézte a francia író és filozófus gondolatait Demeter Ervin.

Mint mondta, „egy létszámában kis nemzet világtörténelmet csinált”, amikor felkelt a diktatúra, a zsarnokság ellen, és ezzel „egyetlen nap alatt – ha el nem is nyerték, de – visszaadták nekünk a szabadságot”. Beszédében ezt követően megemlékezett a miskolci történésekről, majd a forradalom és szabadságharc áldozatainak számát sorolva hangsúlyozta, „áldozathozataluk nem volt hiábavaló”. – Nagy örökséget hagytak ránk, úgy gondolom, a nemzet mitológiájába be kell vonulnia ’56-nak – fogalmazott a kormánymegbízott. Visszatekintésében a magyar és a külvilág főbb eseményeit vetítette hallgatósága elé, a forradalom és a szabadságharc kerek évfordulói kapcsán, ’56 után 56 évvel aztán – emlékeztetett – hatályba lépett hazánk új alaptörvénye. Széchenyi István szavaival búcsúzott ünnepi beszédében: „Magyarország nem volt, hanem lesz!”.

A kormánymegbízottat Csöbör Katalin országgyűlési képviselő követte, aki az ’56-os miskolci eseményekről emlékezett meg beszédében. Mint fogalmazott, „különös ünnep” az ’56-os eseményekről való megemlékezés, hiszen „amíg beszélni sem lehetett róla, svéd, norvég, francia, amerikai költők buzdító verseket” írtak a magyar népről, a magyar néphez. „1989-ben aztán mi is ünnepelhettünk, egységes lett a magyar nemzet”, véleménye szerint azonban az egypárti diktatúra jogutód pártja nem tisztázta az 1956-89. közötti időszakhoz fűződő viszonyát. – Nemcsak a jogokat, hanem az ideológiát is megörökölték – fogalmazott. Kis József 2006-ban kiadott, az ’56-os miskolci eseményeket feldolgozó könyve alapján emelte ki a városunkban történt fontosabb eseményeket kiemelve. Mint az országgyűlési képviselő elmondta, írók, újságírók készítették elő a forradalmat, de a munkások és az egyetemi diákság vitte végig.

Csöbör Katalin beszélt arról a tragédiáról is, amikor az ÁVH megyei főosztályának épülete előtt a tömegbe lőttek. Az országgyűlési képviselő kiemelte ugyanakkor, hogy Miskolcon nem rongáltak, nem gyilkoltak funkcionáriusokat a forradalmárok, a pereket jogszerűen készítették elő, és a közlekedésben sem voltak fennakadások. – A megszállás oka tehát nem lehetett a rend helyreállítása, sokkal inkább a diktatúra fenntartása – emelte ki. Csöbör Katalint követően Kriza Ákos, Miskolc polgármestere lépett a Művészetek Háza színpadára. Mint köszöntője elején hangsúlyozta, „nemzeti ünnepeinkhez nemzeti jelképeink büszke felmutatása, közszemlére tétele is hozzátartozik – hogy csodálhassuk, és újra meg újra szívünkbe véshessük a látványt, és büszkén mutathassuk fel a világnak: íme a zászló, a piros-fehér-zöld, mely nemzetünk szimbóluma.” Mint mondta, azok, akik nem ismerik történelmünket, gyakran kérdezik, mit jelent a régi képeken és évente október vége felé a lobogó közepén oly’ gyakran feltűnő középen tátongó lyuk?

– Elsőre talán a szíven lőtt nemzet lehetne a találó megfogalmazás. Ám ez a tátongó űr mégis több mint seb! Jelkép. Az önfeláldozás jelképe, és üzenet, a tanú üzenete. Vérlázító gazságok, becstelenségek szemtanújának jelképe – fogalmazott a polgármester. Hozzátette, a hiányos zászló a nemzet tudatára erőltetett ideológia szimbólumának, a zsarnoki kommunista diktatúra jelképének a kitörlését dokumentálja.

– Azok a napok, 1956 októberének végén történelemfordító napok voltak. A lyukas zászló azokban a napokban emlékeztette hőseinket arra, hogy ők kiálltak a nemzetért. Bátran, úgy ahogy azt ’48-tól is tanulták. Bátran és elszántan küzdöttek, a hatalmas túlerő ellen – hangsúlyozta Kriza Ákos. Mint mondta, az elesettek áldozata nem volt hiábavaló, „a zászló újra szép”, „nincs rajta idegen billog”, „a haza köveit nem tapossák idegen, elnyomó hatalmak tankjai”, „félelmet rettegést keltő fekete autó nem suhan az éjszakában, nem pöffeszkednek ércbe öntött zsarnokok a tereken”. – Hőseink segítettetek! Istent kérjük, adjon erőt ahhoz, hogy példájuk mindig előttünk legyen, minden döntésünk, minden tettünk méltó legyen hozzájuk. Feladatunk, hogy a szabadságot, melyért ők életüket adták, ma is óvjuk és védjük. Ez most már a mi felelősségünk. Legyen örök dicsősség a hősöknek – zárta ünnepi köszöntőjét Kriza Ákos polgármester.

Folytatás a minap.hu oldalán >>>

Vissza
 

nevjegy
Dr. Kriza Ákos
  • 1965-ben született
  • Orvos-közgazdász, egészségügyi menedzser
  • Tanulmányait a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetemen és a Nyugat Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi karán végezte
  • 1990 óta szolgálja Miskolcot, orvosként, majd a MÁV Rendelőintézet igazgatójaként
  • Nős, két gyermek édesapja
  • Miskolc polgármestere 2010. október 3-tól, a választók többségének akaratából
fontos nekunk

polgármesteri levelek

2018. Augusztus
HétHKSzeCSPSzoV
31  12345
326789101112
3313141516171819
3420212223242526
352728293031